A listákban és tárakban képletek és függvények használatával többféle módon is kiszámíthatja az adatokat. Ha számított oszlopot ad egy listához vagy tárhoz, létrehozhat egy olyan képletet, amely más oszlopokból származó adatokat is tartalmaz, és függvényeket használ a dátumok és időpontok kiszámításához, matematikai egyenletek elvégzéséhez vagy a szöveg módosítása érdekében. A tevékenységlistán például egy oszlop segítségével kiszámíthatja, hogy hány napig tart az egyes tevékenységek elvégzése a Kezdés dátuma és a Dátum befejezve oszlopok alapján.
Megjegyzés: Ez a cikk a képletek és függvények használatával kapcsolatos alapfogalmakat ismerteti. Adott függvényről további információt az adott függvényről a cikk tartalmaz.
Ebben a cikkben
A képletek áttekintése
A képletek olyan egyenletek, amelyek számításokat hajtnak végre egy listában vagy tárban található értékeken. A képletet egyenlőségjellel (=) kell kezdeni. A következő képlet például összeszorz 2-t hárommal, majd hozzáad 5-öt az eredményhez.
=5+2*3
Képletet használhat egy számított oszlopban, és kiszámíthatja egy oszlop alapértelmezett értékeit. A képletek az alábbi példában láthatónak megfelelő függvényeket, oszlophivatkozásokat, operátorokat és állandókat tartalmazhatnak.
=PI()*[Result]^2
|
Elem |
Leírás |
|---|---|
|
Függvény |
A PI() függvény a pi értékét adja vissza: 3,141592654. |
|
Hivatkozás (vagy oszlopnév) |
Az [Eredmény] az aktuális sor Eredmény oszlopában lévő értéket képviseli. |
|
Állandó |
A képletbe közvetlenül beírt számok vagy szöveges értékek, például 2. |
|
Operátor |
A * (csillag) operátor a szorzást, a ^ (csillag) pedig egy számot ad a számnak. |
A képletek az előző táblázat egy vagy több elemét is felhasználhatjak. Íme néhány példa képletre (összetettség szerint).
Egyszerű képletek (például =128+345)
Az alábbi képletek állandókat és operátorokat tartalmaznak.
|
Példa |
Leírás |
|---|---|
|
=128+345 |
128 és 345 hozzáadása |
|
=5^2 |
Négyzet 5 |
Oszlophivatkozásokat tartalmazó képletek (például =[Bevétel] >[Költség])
Az alábbi képletek ugyanazon lista vagy tár más oszlopaira hivatkoznak.
|
Példa |
Leírás |
|---|---|
|
=[Bevétel] |
A Bevétel oszlopban található értéket használja. |
|
=[Bevétel]*10/100 |
A Bevétel oszlopban lévő érték 10%-a. |
|
=[Bevétel] > [Költség] |
Eredménye Igen, ha a Bevétel oszlopban lévő érték nagyobb, mint a Költség oszlopban lévő érték. |
Függvényeket hívó képletek (például =ÁTLAG(1;2;3;4;5))
Az alábbi képletek beépített függvényeket hívnak meg.
|
Példa |
Leírás |
|---|---|
|
=ÁTLAG(1;2;3;4;5) |
Egy értékhalmaz átlagát adja eredményül. |
|
=MAX([1. negyedév]; [2. negyedév]; [3. negyedév]; [4. negyedév]) |
Az argumentumai között szereplő legnagyobb számot adja meg. |
|
=HA([Költség]>[Bevétel], "Nem OK", "OK") |
A Nem OK értéket adja vissza, ha a költség nagyobb, mint a bevétel. Egyéb: visszaadja az OK gombot. |
|
=NAP("2008. április 15.") |
A dátum nap részét adja eredményül. Ez a képlet a 15-ös számot adja eredményül. |
Beágyazott függvényeket (például =SZUM(HA([A]>[B], [A]-[B], 10), [C]))
Az alábbi képletek egy vagy több függvényt adnak meg függvény argumentumként.
|
Példa |
Leírás |
|---|---|
|
=SZUM(HA([A]>[B], [A]-[B], 10), [C]) |
A HA függvény az A és B oszlop értékei közötti különbséget, illetve a 10 oszlop értékei közötti különbséget adja vissza. A SZUM függvény összeadja a HA függvény visszatérési értékét és a C oszlop értékét. |
|
=FOK(PI()) |
A PI függvény a 3,141592654 számot adja eredményül. A FOK függvény radiánban megadott értéket fokká alakít át. Ez a képlet a 180 értéket adja vissza. |
|
=SZÁM(SZÖVEG.TALÁL("BD";[Oszlop1])) |
A SZÖVEG.TALÁL függvény megkeresi a BD karakterláncot az Oszlop1 oszlopban, és visszaadja a karakterlánc kezdő pozícióját. Hibaértéket ad vissza, ha a karakterlánc nem található. A SZÁM függvény eredménye Igen, ha a SZÖVEG.TALÁL függvény számértéket ad eredményül. Ha nem, a visszaadott érték Nem lesz. |
A függvények áttekintése
A függvények olyan előre definiált képletek, amelyek argumentumnak nevezett különleges értékek használatával számításokat hajtanak végre adott sorrendben vagy felépítés szerint. A függvények segítségével egyszerű vagy összetett számításokat is végezhet. A KEREKÍTÉS függvény következő példánya például kerekít két tizedesjegyre a Költség oszlopban lévő egyik számról.
=ROUND([Cost], 2)
Az alábbi szókészlet függvények és képletek tanulásakor hasznos:
Struktúra A függvény felépítése egyenlőségjelvel (=) kezdődik, amelyet a függvény neve, egy nyitó zárójel, a függvény argumentumai vesszővel elválasztva és egy záró zárójel követ.
Függvény neve Ez annak a függvénynek a neve, amelyet listák és tárak támogatnak. Minden függvény meghatározott számú argumentumot vesz fel, feldolgozza őket, és egy értéket ad vissza.
Argumentumok Az argumentumok számok, szövegek, logikai értékek (például Igaz vagy Hamis) vagy oszlophivatkozások. A megadott argumentumnak érvényes értéket kell készítenie az adott argumentumhoz. Az argumentumok lehetnek állandók, képletek vagy más függvények is.
Egyes esetekben a függvények argumentumaként más függvényeket is használhat. A következő képlet például beágyazott ÁTLAG függvényt használ, és összehasonlítja az eredményt két oszlopérték összegével.
=AVERAGE([Cost1], SUM([Cost2]+[Discount]))
Érvényes visszaadott értékek: Ha egy függvényt argumentumként használ, ugyanazt az értéktípust kell visszaadni, mint az argumentum. Ha például az argumentum Igen vagy Nem függvényt használ, akkor a beágyazott függvénynek Igen vagy Nem kell visszaadni. Ha nem jelenik meg, a lista vagy a tár egy új #VALUE! hibaértéket jeleníti meg.
A beágyazási szint határértéke: A képletek akár nyolc egymásba ágyazott függvényszintet is tartalmazhatnak. Ha a B függvényt argumentumként használja az A függvényben, akkor a B függvény egy második szintű függvény. A fenti példában például a SZUM függvény egy második szintű függvény, mivel ez az ÁTLAG függvény argumentuma. A SZUM függvénybe ágyazott függvények harmadik szintű függvények és így tovább.
Megjegyzések:
-
A listák és tárak nem támogatják a RAND és a MOST függvényt.
-
A MA és a ME függvényt nem támogatják a számított oszlopok, de az oszlopok alapértelmezett értékbeállításai támogatják.
Oszlophivatkozások használata képletben
A hivatkozás azonosítja az aktuális sorban lévő cellát, és azt jelzi egy listának vagy tárnak, ahol a képletben használni kívánt értékek vagy adatok között szeretne keresni. A [Költség] például az aktuális sor Költség oszlopában lévő értékre hivatkozik. Ha a Költség oszlop értéke 100 az aktuális sorban, akkor az =[Költség]*3 eredménye 300 lesz.
Hivatkozások használatával egy lista vagy tár különböző oszlopaiban egy vagy több képletben szereplő adatokat használhat. A következő adattípusú oszlopokra lehet hivatkozni egy képletben: egysoros szöveg, szám, pénznem, dátum és időpont, választási lehetőség, igen/nem és számított.
Az oszlop megjelenítendő neve alapján hivatkozhat rá a képletben. Ha a név szóközt vagy speciális karaktert tartalmaz, a nevet szögletes zárójelek ([ ]) közé kell foglalni. A hivatkozások nem megkülönböztetik a kis- és nagybetűket. Hivatkozhat például egy képlet Egységár oszlopára az [Egységár] vagy az [egységár] képletben.
Megjegyzések:
-
Az aktuális sortól más sorban lévő értékre nem hivatkozhat.
-
Másik listában vagy tárban található értékre nem hivatkozhat.
-
Az újonnan beszúrt sorok azonosítójára nem hivatkozhat. Az azonosító még nem létezik a számításkor.
-
Nem hivatkozhat olyan oszlopra a képletben, amely az oszlop alapértelmezett értékét hozza létre.
Állandók használata képletben
Az állandó nem számított érték. Például a 2008. 10. 09-i dátum, a 210-es szám és a „Negyedéves bevételek” szöveg mindegyike állandó. Az állandók adattípusa a következő lehet:
-
Karakterlánc (Például: =[Vezetéknév] = "Kovács")
A karakterlánc-állandók idézőjelek közé vannak zárva, és legfeljebb 255 karaktert tartalmazhatnak.
-
Szám (például: =[Költség] >= 29,99)
A numerikus állandók tizedesjegyeket is tartalmazhatnak, és lehetnek pozitívak vagy negatívak.
-
Dátum (például: =[Dátum] > DÁTUM(2007;7;1))
A dátum állandókhoz a DÁTUM(év;hónap;nap) függvényt kell használni.
-
Logikai (például: =HA([Költség]>[Bevétel], "Veszteség", "Nincs veszteség")
Az Igen és a Nem logikai állandó. Ezek használhatók feltételes kifejezésekben. Ha a fenti példában a Költség nagyobb, mint a Bevétel, a HA függvény az Igen értéket adja vissza, a képlet pedig a "Veszteség" karakterláncot. Ha a Költség egyenlő vagy kisebb, mint a Bevétel, a függvény a Nem értéket adja vissza, a képlet pedig a "Nincs veszteség" karakterláncot.
Műveleti operátorok használata képletekben
Az operátorok határozzák meg a képlet elemein végrehajtandó számítási műveleteket. A listák és tárak háromféle számítási operátort támogatnak: számtani, összehasonlítási és szöveges operátorokat.
Számtani operátorok
Az alábbi aritmetikai operátorok alapvető matematikai műveleteket hajthatók végre (például összeadás, kivonás vagy szorzás); számok egyesítését; vagy numerikus eredményhez.
|
Számtani operátor |
Jelentés (példa) |
|---|---|
|
+ (plus sign): |
Összeadás (3+3) |
|
– (mínuszjel) |
Kivonás (3–1) |
|
* (csillag) |
Szorzás (3*3) |
|
/ (törtjel) |
Osztás (3/3) |
|
% (százalékjel) |
Százalék (20%) |
|
^ (kalap) |
Hattatás (3^2) |
Összehasonlító operátorok
Az alábbi operátorokkal két értéket hasonlíthat össze. Ha két értéket hasonlít össze ezekkel az operátorokkal, az eredmény az Igen vagy a Nem logikai érték lesz.
|
Összehasonlító operátor |
Jelentés (példa) |
|---|---|
|
= (egyenlőségjel) |
Egyenlő (A=B) |
|
> (nagyobb, mint jel) |
Nagyobb mint (A>B) |
|
< (kisebb, mint jel) |
Kisebb mint (A<B) |
|
>= (nagyobb vagy egyenlő jel) |
Nagyobb vagy egyenlő (A>=B) |
|
<= (kisebb vagy egyenlő jel) |
Kisebb vagy egyenlő (A<=B) |
|
<> (nem egyenlő jel) |
Nem egyenlő (A<>B) |
Szövegösszefűző
Az és (&) karaktersorozatot használva egy vagy több szöveges karakterláncot egyesítve vagy összefésülve egyetlen szövegrészet hoz létre.
|
Szövegösszefűző |
Jelentés (példa) |
|---|---|
|
& (és karakter) |
Két értéket kapcsol össze (vagy összetesz), hogy egyetlen folyamatos szöveges értéket ("Észak"&"szél") hoz létre. |
Az a sorrend, amelyben egy lista vagy tár műveleteket hajt végre egy képletben
A képletek meghatározott sorrendben számolják ki az értékeket. A képletek egyenlőségjelvel (=) kezdődhet. Az egyenlőségjel után a kiszámított elemek (operandusok) vannak, amelyeket műveleti operátorok választnak el egymástól. A listák és tárak a képletet balról jobbra, a képletben szereplő egyes operátorok meghatározott sorrendje szerint számítják ki.
Végrehajtási sorrend
Ha egyetlen képletben több operátort ad meg, a listák és tárak az alábbi táblázatban látható sorrendben hajtják végre a műveleteket. Ha egy képlet azonos prioritású operátorokat tartalmaz – például egy szorzás és egy osztás operátort – a listák és a tárak balról jobbra értékelik ki az operátorokat.
|
Operátor |
Leírás |
|---|---|
|
– |
Ellentett képzése (például –1) |
|
% |
Százalék |
|
^ |
Hatványra emelés |
|
* és / |
Szorzás és osztás |
|
+ és – |
Összeadás és kivonás |
|
& |
Össze concatenation (két szöveges karakterláncot kapcsol össze) |
|
= < > <= >= <> |
Összehasonlítás |
Zárójelek használata
A kiértékelési sorrendet zárójelek közé kell venni, és csak a képletnek azt a részét kell módosítani, amelyet először ki kell számítani. A következő képlet eredménye például 11 lesz, mivel egy lista vagy tár a szorzást az összeadás előtt számítja ki. A képlet összeszorozza a 2-t a 3-mal, majd hozzáad 5-öt.
=5+2*3
Ezzel szemben ha zárójelekkel módosítja a szintaxist, a lista vagy a tár összeadja az 5-öt és a 2-t, majd az eredményt megszorzása 3-ral 21-re.
=(5+2)*3
Az alábbi példában a képlet első része körüli zárójel arra kényszeríti a listát vagy tárat, hogy először a [Költség]+25 képletet számítsa ki, majd ossza el az eredményt az EC1 és az EC2 oszlop értékeinek összegével.
=([Cost]+25)/SUM([EC1]+[EC2])
