Képletek – Áttekintés

Fontos : Ez a cikk gépi fordítással lett lefordítva, lásd a jognyilatkozatot. A cikk angol változatát itt találhatja meg.

Ha most kezdte az Excel Online használatát, hamarosan rá fog jönni, hogy az nem csak egy rács, amelynek oszlopaiba és soraiba számokat írhat. Az Excel Online valóban alkalmas egy sor vagy oszlop számainak összegzésére, de nem csak erre, hanem törlesztőrészlet kiszámítására, matematikai és mérnöki problémák megoldására, illetve megadott változók alapján az optimális értékek meghatározására is felhasználható.

Ezek a feladatok a cellákba írt képletekkel oldhatók meg az Excel Online alkalmazásban. A képletekkel számítások és egyéb műveletek hajthatók végre a munkalap adatain. A képletek mindig egyenlőségjellel (=) kezdődnek, ezeket számok, matematikai operátorok (például pluszjel, mínuszjel), valamint függvények követhetik, amelyek rendkívül hatékony eszközzé teszik a képleteket.

A következő képlet például megszorozza kettőt hárommal, majd hozzáad ötöt, így tizenegyet ad eredményül:

=2*3+5

A következő képlet a RÉSZLET függvény segítségével kiszámítja egy 200 000 forintos kölcsön törlesztőrészletét (1073,64 Ft), amelyet 5 százalékos kamatlábbal (5% osztva 12 hónappal egyenlő a havi kamatlábbal), 30 éves (360 hónapos) időszakra határoz meg:

=RÉSZLET(0,05/12;360;200000)

Íme néhány további példa olyan képletekre, amelyek munkalapokon adhatók meg.

  • =A1+A2+A3    Összeadja az A1, A2 és A3 cellák értékét.

  • =GYÖK(A1)    A GYÖK függvény használatával adja vissza az A1 cella értékének négyzetgyökét.

  • =MA()    Az aktuális dátumot adja vissza.

  • =NAGYBETŰS("hello")     A „hello” szöveget nagybetűssé alakítja a NAGYBETŰS munkalapfüggvény segítségével, így „HELLO” lesz belőle.

  • =HA(A1>0)    Megvizsgálja az A1 cella tartalmát annak meghatározásához, hogy az értéke nagyobb-e 0-nál.

A képlet részei

A képlet a következők bármelyikét tartalmazhatja: függvények, hivatkozások, operátorok és állandók.

A képlet részei
A képlet részei

1. Függvények: A PI() függvény a pi értékét (3,142...) adja vissza.

2. Hivatkozások: Az A2 az A2 cellában lévő értéket adja vissza.

3. Állandók: A képletbe közvetlenül beírt számok vagy karakterláncok, például a 2.

4. Operátorok: A ^ (kalap) a hatványozás, a * (csillag) pedig a szorzás jele.

Állandók használata képletekben

Az állandó olyan érték, amelyet nem kell kiszámítani, mindig változatlan marad. A 2008.10.9. dátum, a 210 szám és a „Negyedévi bevétel” szöveg mind állandó. A kifejezés vagy a kifejezés eredményeként kapott érték nem állandó. Ha a képletben cellahivatkozások helyett állandókat használ (például =30+70+110), az eredmény csak akkor változik, ha módosítja a képletet.

Műveleti jelek használata képletekben

Az operátorok határozzák meg a képlet elemein végrehajtandó számítási műveleteket. Az alkalmazás bizonyos alapértelmezés szerinti sorrendben hajtja végre a számításokat (az általános matematikai szabályoknak megfelelően), ez a sorrend azonban zárójelek segítségével megváltoztatható.

Operátortípusok

Az Excel a következő négy operátortípust tartalmazza: számtani, összehasonlító, szövegösszefűző és hivatkozási operátor.

Számtani operátorok

A számtani alapműveletek (például összeadás, kivonás, szorzás és osztás) végrehajtására, számok kombinálására és számszerű eredmények kiszámítására az alábbi aritmetikai operátorokat használhatja:

Számtani operátor

Jelentés

Példa

+ (pluszjel)

Összeadás

3+3

– (mínuszjel)

Kivonás
Ellentett képzése

3–1
–1

* (csillag)

Szorzás

3*3

/ (törtjel)

Osztás

3/3

% (százalékjel)

Százalékszámítás

20%

^ (kalap)

Hatványra emelés

3^2

Összehasonlító operátorok

Az alábbi operátorokkal két értéket hasonlíthat össze. Az összehasonlítás eredménye IGAZ vagy HAMIS logikai érték lesz.

Összehasonlító operátor

Jelentés

Példa

= (egyenlőségjel)

Egyenlő

A1=B1

> (nagyobb, mint jel)

Nagyobb

A1>B1

< (kisebb, mint jel)

Kisebb

A1<B1

>= (nagyobb vagy egyenlő jel)

Nagyobb vagy egyenlő

A1>=B1

<= (kisebb vagy egyenlő jel)

Kisebb vagy egyenlő

A1<=B1

<> (nem egyenlő jel)

Nem egyenlő

A1<>B1

Szövegösszefűző operátor

Az És-jel (ampersand) (&) szövegoperátorral két vagy több szöveget fűzhet össze (egyesíthet) egyetlen szövegrésszé.

Szövegösszefűző

Jelentés

Példa

& (és karakter)

Két szöveges értéket kapcsol (fűz) össze, és folytonos szöveges értéket ad eredményül

szél&csend eredménye „szélcsend”

Hivatkozási operátorok

Az alábbi operátorokkal cellák tartományait egyesítheti számítások céljából.

Hivatkozási operátor

Jelentés

Példa

: (kettőspont)

Tartományoperátor, amely a két hivatkozás közötti összes cellára (beleértve a két hivatkozást is) egyetlen hivatkozást eredményez

B5:B15

; (pontosvessző)

Egyesítő operátor, amely több hivatkozást egyesít egyetlen hivatkozásban

SZUM(B5:B15;D5:D15)

(szóköz)

Metszetoperátor, amely a két hivatkozás közös cellájára egyetlen hivatkozást hoz létre

B7:D7 C6:C8

A műveletek végrehajtási sorrendje az Excel Online képleteiben

A számítások sorrendje egyes esetekben befolyásolhatja a képlet eredményét, ezért fontos annak megértése, hogy az alkalmazás hogyan állapítja meg a sorrendet, és ezt hogyan lehet módosítani úgy, hogy a kívánt eredményt kapja.

Számítási sorrend

Képletek az egy adott sorrendbe értékeket számíthat ki. A képlet minden esetben egyenlőségjellel (=) kezdődik. Excel Online a karakterek, hajtsa végre az egyenlőségjel képletként értelmezi. Az egyenlőségjel után is elemek számítja ki (az operandusok), például az állandók vagy cellahivatkozások. Ezek a számítási operátorok vannak elválasztva. Excel Online a képlet balról jobbra, egy adott sorrendben, a képlet haladva szerint számítja ki.

Végrehajtási sorrend

Ha egyetlen képletben több operátort ad meg, az Excel Online a műveleteket az alábbi táblázat szerinti sorrendben hajtja végre. A képlet azonos prioritású műveleteit (például a szorzást és az osztást) az Excel Online balról jobbra haladva értékeli ki.

Operátor

Leírás

: (kettőspont)

(szóköz)

; (pontosvessző)

Hivatkozási operátorok

Ellentett képzése (például –1)

%

Százalék

^

Hatványra emelés

* és /

Szorzás és osztás

+ és –

Összeadás és kivonás

&

Karaktersorozatok összefűzése

=
<>
<=
>=
<>

Összehasonlítás

Zárójelek használata

A végrehajtási sorrend módosításához az elsőnek kiértékelni kívánt képletrészt írja zárójelek közé. A következő képlet eredménye például 11 lesz, mivel az Excel Online a szorzást az összeadás előtt hajtja végre. A képlet összeszorozza a 2-t a 3-mal, majd hozzáad 5-öt.

=5+2*3

Ha viszont a szintaxis módosításához zárójeleket használ, akkor az Excel Online összeadja az 5-öt és a 2-t, majd az eredményt megszorozza 3-mal, aminek a végeredménye 21.

=(5+2)*3

Az alábbi példában a képlet első részét magába foglaló zárójel hatására az Excel Online először a B4+25 értékét számítja ki, és csak azután osztja el a D5, E5 és F5 cella összegével.

=(B4+25)/SZUM(D5:F5)

Függvények és beágyazott függvények használata képletekben

A függvények olyan előre definiált képletek, amelyek argumentumnak nevezett különleges értékek használatával számításokat hajtanak végre adott sorrendben vagy felépítés szerint. A függvények segítségével egyszerű vagy összetett számításokat is végezhet.

A függvények szintaxisa

Az alábbi példa egy függvény szintaxisát szemlélteti. A példában a KEREKÍTÉS függvény az A10 cella értékét kerekíti.

A függvény felépítése
A függvény felépítése

1. Struktúra. A függvény egyenlőségjellel (=) kezdődik, ezt követi a függvény neve, a nyitó zárójel, a függvény argumentumai egymástól pontosvesszővel elválasztva és a záró zárójel.

2. A függvény neve. A függvények listájának megjelenítéséhez jelöljön ki egy cellát, és nyomja le a SHIFT+F3 billentyűkombinációt.

3. Az argumentumok. Az argumentum lehet szám, szöveg, logikai érték (IGAZ és HAMIS), tömb, hibaérték (például #HIÁNYZIK) vagy cellahivatkozás. A megadott argumentumnak az adott argumentum számára érvényes értéket kell adnia. Az argumentumok lehetnek állandók, képletek vagy más függvények is.

4. Argumentummagyarázat. A képlet beírásakor megjelenik a képlet szintaxisát és argumentumait összefoglaló elemleírás. A =KEREKÍTÉS( beírásakor például megjelenik az elemleírás. Az elemleírások csak a beépített függvényeknél jelennek meg.

Függvények megadása

Függvényt tartalmazó képlet készítésénél a Függvény beszúrása párbeszédpanel segítségével adhat meg munkalapfüggvényeket. Amikor a függvényt beírja a képletbe, a Függvény beszúrása párbeszédpanel megjeleníti a függvény nevét, összes argumentumát, a függvény és argumentumai leírását, a függvény és a teljes képlet aktuális értékét.

A képletek egyszerűbb létrehozása és szerkesztése, illetve a beírási és szintaxishibák számának minimálisra csökkentése érdekében érdemes bejelölni a Képletek automatikus kiegészítése jelölőnégyzetet. Amikor egy = jelet (egyenlőségjelet), majd kezdőbetűket vagy megjelenítési eseménykódot ír be, az Excel Online a cella alatt egy dinamikus legördülő listában megjeleníti a beírt betűknek vagy eseménykódnak megfelelő érvényes függvényeket, argumentumokat és neveket. Ezután beillesztheti a képletbe a legördülő lista valamelyik elemét.

Függvények egymásba ágyazása

Egyes esetekben a függvények argumentumaként más függvényeket is használhat. A következő képlet például beágyazott ÁTLAG függvényt használ, és az eredményt az 50 értékkel hasonlítja össze.

Beágyazott függvény

1. Az ÁTLAG és a SZUM függvény a HA függvénybe van ágyazva.

Érvényes visszaadott értékek:    Amikor beágyazott függvényt argumentumként használ, a beágyazott függvénynek ugyanolyan típusú értéket kell adnia, mint amilyet az argumentum használ. Ha például az argumentum IGAZ vagy HAMIS értéket ad, a beágyazott függvénynek is IGAZ vagy HAMIS értéket kell visszaadnia. Ha a függvény nem ezt teszi, az Excel Online az #ÉRTÉK! hibaértéket jeleníti meg.

A beágyazási szint határértéke:    Egy képlet legfeljebb hét egymásba ágyazott függvényszintet tartalmazhat. Amikor egy függvényt (a továbbiakban: B függvény) egy másik függvény (a továbbiakban: A függvény) argumentumaként használja, akkor a B függvény második szintű függvényként viselkedik. Az ÁTLAG és a SZUM függvény például második szintű, ha mindkettő a HA függvény argumentuma. Az ÁTLAG függvénybe ágyazott újabb függvény tehát harmadik szintű függvény és így tovább.

Hivatkozások használata képletekben

A hivatkozás azonosítja a munkalap celláját vagy tartományát, és meghatározza az Excel Online számára, hogy a képletben használni kívánt értékek vagy adatok hol találhatók. Hivatkozások segítségével egy képletben használhatja a munkalap különböző részein elhelyezkedő adatokat, és egy cella értéke több képletben is előfordulhat. Hivatkozhat ugyanazon munkafüzet más lapjain lévő cellákra, vagy akár más munkafüzetek celláira is. A más munkafüzetek celláira mutató hivatkozást csatolásnak vagy külső hivatkozásnak nevezik.

Az A1 hivatkozási stílus

Az alapértelmezés szerinti hivatkozási stílus:    Alapértelmezés szerint az Excel Online az A1 hivatkozási stílust használja, amely az oszlopokra betűkkel (A-tól XFD-ig, összesen 16 384 oszlop), a sorokra számmal (1-től 1 048 576-ig) hivatkozik. Ezeket a betűket és számokat sor- és oszlopazonosítónak nevezik. Cellahivatkozásnál az oszlop betűjelét és a sor számát adja meg. Például a B2 hivatkozás a B oszlop és a 2-es sor metszéspontján található cellára mutat.

Hivatkozás

Használat

Az A oszlop 10. sorában lévő cella

A10

Az A oszlop 10. és 20. sora által meghatározott cellatartomány

A10:A20

A B és az E oszlop 15. sora által meghatározott cellatartomány

B15:E15

Az 5. sor összes cellája

5:5

Az 5-10. sorban lévő összes cella

05:10:00

A H oszlop összes cellája

H:H

A H–J oszlop összes cellája

H:J

Az A és E oszlop között a 10. sortól a 20. sorig terjedő cellatartomány

A10:E20

Hivatkozás másik munkalapra:    A következő példában az ÁTLAG munkalapfüggvény az ugyanabban a munkafüzetben található Marketing nevű munkalap B1:B10 tartománya értékeinek átlagát számítja ki.

Munkalap hivatkozása – példa
Hivatkozás ugyanazon munkafüzet másik munkalapján található cellatartományra

1. A Marketing nevű munkalapra hivatkozik.

2. A B1 és B10 közötti cellatartományra hivatkozik (a szélső cellákkal együtt).

3. A munkalap hivatkozását elkülöníti a cellatartomány hivatkozásától.

A relatív, az abszolút és a vegyes hivatkozás közötti különbség

Relatív hivatkozások:    Egy képlet relatív cellahivatkozása (például A1) a képletet tartalmazó és a hivatkozott cella egymáshoz képesti elhelyezkedésén alapul. Ha a képletet tartalmazó cella helye változik, a hivatkozás is módosul. Ha a képletet lemásolja, illetve több sort vagy oszlopot tölt ki vele, a hivatkozás automatikusan igazodik ehhez. Alapértelmezés szerint az új képletek relatív hivatkozásokat használnak. Ha például a B2 cellából a B3 cellába másol egy relatív hivatkozást, az =A1 képlet =A2 képletre módosul.

Relatív hivatkozást tartalmazó másolt képlet
Relatív hivatkozást tartalmazó másolt képlet

Abszolút hivatkozások:    Egy képlet abszolút hivatkozása (például $A$1) mindig adott helyen található cellára mutat. Ha a képletet tartalmazó cella helye változik, az abszolút hivatkozás változatlan marad. Ha a képletet lemásolja, illetve több sort vagy oszlopot tölt ki vele, az abszolút hivatkozás nem igazodik ehhez. Alapértelmezés szerint az új képletek relatív hivatkozásokat használnak, így szükség szerint Önnek kell beállítani az abszolút hivatkozást. Ha például a B2 cellából a B3 cellába másol egy abszolút hivatkozást, a képlet mindkét cellában ugyanaz lesz (=$A$1).

Abszolút hivatkozást tartalmazó másolt képlet
Abszolút hivatkozást tartalmazó másolt képlet

Vegyes hivatkozások:    A vegyes hivatkozás tartalma abszolút oszlop és relatív sor, vagy abszolút sor és relatív oszlop. Az abszolút oszlophivatkozás alakja $A1, $B1 stb., míg az abszolút sorhivatkozásé A$1, B$1 stb. Ha a képletet tartalmazó cella helye változik, a relatív hivatkozás módosul, míg az abszolút hivatkozás változatlan marad. Ha a képletet lemásolja, illetve több sort vagy oszlopot tölt ki vele, a relatív hivatkozás automatikusan igazodik ehhez, az abszolút hivatkozás viszont nem. Ha például a B2 cellából a C3 cellába másol egy vegyes hivatkozást, az =A$1 képlet =B$1 képletre módosul.

Vegyes hivatkozást tartalmazó másolt képlet
Vegyes hivatkozást tartalmazó másolt képlet

A háromdimenziós hivatkozási stílus

Egyszerű hivatkozás több munkalapra:    A háromdimenziós hivatkozások segítségével egy munkafüzeten belül több munkalap megfelelő celláinak vagy cellatartományának adatait elemezheti. A háromdimenziós hivatkozás cella- vagy tartományhivatkozásból, illetve azt megelőző munkalapnevekből áll. Az Excel Online a hivatkozás kezdő és záró neve közötti munkalapokat használja fel a számításhoz. A =SZUM(Munka2:Munka13!B5) például a Munka2 és a Munka13 közötti munkalapok B5 cellájának értékét adja össze (a két szélső munkalapét is beleszámítva).

  • A következő függvények segítségével háromdimenziós hivatkozás használatával hivatkozhat más munkalapokon lévő cellákra, definiálhat neveket és létrehozhat képleteket: SZUM, ÁTLAG, ÁTLAGA, DARAB, DARAB2, MAX, MAX2, MIN, MIN2, SZÓR.S, SZÓRÁSA, SZÓRÁSPA, VAR.S, VAR.M, VARA és VARPA.

  • A tömbképletekben nem lehet háromdimenziós hivatkozásokat használni.

  • A metszet műveleti jel (operátor)t (szóköz), illetve az implicit metszetet használó képletekben nem lehet háromdimenziós hivatkozásokat használni.

Munkalapok áthelyezésének, másolásának, beszúrásának, illetve törlésének következményei:    A következő példák bemutatják, mi történik, ha áthelyez, lemásol, beszúr vagy töröl háromdimenziós hivatkozásokban szereplő munkalapokat. A példa az =SZUM(Munka2:Munka6!A2:A5) képletet használja, amely a Munka2 és Munka6 munkalapok közötti valamennyi lap A2:A5 tartományában található értékeket összegzi.

  • Beszúrás vagy másolás:    Ha új lapokat szúr be vagy másol a Munka2 és a Munka6 lap közé, akkor az Excel Online a hivatkozott cellatartományban (A2:A5) lévő értékeket az új lapokról is felveszi a számításba.

  • Törlés:     Ha lapokat töröl a Munka2 és a Munka6 lap közötti laptartományból, akkor az Excel Online ezeket az értékeket nem veszi figyelembe a számításban.

  • Áthelyezés:    Ha a munkafüzet Munka2 és a Munka6 lap közötti laptartományából lapokat helyez át a hivatkozott laptartományon kívülre, akkor az Excel Online ezeket az értékeket nem veszi figyelembe a számításban.

  • Zárólap áthelyezése:    Ha a Munka2 vagy a Munka6 lapot a munkafüzeten belül áthelyezi, akkor az Excel Online kiigazítja a számítást, kiterjesztve azt az új laptartományra.

  • Zárólap törlése:     Ha a Munka2 vagy a Munka6 lapot törli, akkor az Excel Online kiigazítja a számítást, kiterjesztve azt az új laptartományra.

Az S1O1 hivatkozási stílus

Használhat olyan hivatkozási stílust is, ahol a munkalap sorai és oszlopai is számozva vannak. Az S1O1 hivatkozási stílus akkor hasznos, ha a sor- és oszloppozíciók számítását makrók végzik. Az S1O1 stílusban az Excel Online a következő sorrendben tünteti fel a cellák helyét: „S” + a sor száma + „O” + az oszlop száma.

Hivatkozás

Jelentés

S[-2]O

relatív hivatkozás a két sorral feljebb és ugyanabban az oszlopban lévő cellára

S[2]O[2]

Relatív hivatkozás a két sorral lejjebb és két oszloppal jobbra lévő cellára

S2O2

Abszolút hivatkozás a második sorban és a második oszlopban lévő cellára

S[-1]

Relatív hivatkozás az aktív cella fölötti teljes sorra

R

Abszolút hivatkozás az aktuális sorra

Amikor makrót rögzít, az Excel Online néhány parancsot S1O1 hivatkozási stílussal rögzít. Ha például az AutoSzum gombra kattintást rögzíti makróként olyan képlet beszúrására, amely cellatartományt összegez, az Excel Online a képletet az S1O1 (nem pedig az A1) hivatkozási stílusban rögzíti.

Nevek használata képletekben

Létrehozhat definiált neveket, amelyek cellákat, cellatartományokat, képleteket, állandókat vagy Excel Online-táblázatokat jelölhetnek. A nevek leíró rövidítések, amelyekkel megkönnyíti a cellahivatkozások, az állandók, a képletek és a táblázatok céljának megértését, ami első pillantásra nem feltétlenül könnyű. Az alábbiakban néhány egyszerű példa található a nevekre és arra, hogy ezek használata a képletekben hogyan teheti világosabbá a tartalmat és egyszerűbbé a megértést.

Példa típusa

Nevek helyett tartományokat alkalmazó példa

Neveket alkalmazó példa

Hivatkozás

=SZUM(A16:A20)

=SZUM(Eladások)

Állandó

=SZORZAT(A12;9,5%)

=SZORZAT(Ár;Áfa)

Képlet

=SZÖVEG(FKERES(MAX(A16;A20);A16:B20;2;HAMIS);"yyyy/m/dd")

=SZÖVEG(FKERES(MAX(Eladások);ÉrtInfo;2;HAMIS);"yyyy/m/dd")

Tábla

A22:B25

=SZORZAT(Ár;Tábla1[@Áfa])

Névtípusok

Többféle nevet hozhat létre és használhat.

Definiált név:    Cellát, cellatartományt, képletet vagy állandót azonosító név. Létrehozhat saját definiált neveket. Bizonyos esetekben pedig, például nyomtatási terület beállításakor, maga az Excel Online hoz létre definiált nevet.

Táblázatnév:    Egy Excel Online-táblázat neve; a táblázat rekordokban (sorokban) és mezőkben (oszlopokban) tárolt, konkrét témával kapcsolatos adatok gyűjteménye. Excel Online-táblázat beszúrása esetén az Excel Online létrehozza a „Táblázat1”, „Táblázat2” stb. alapértelmezett Excel Online-beli táblanevek egyikét, ezt azonban módosíthatja, így érthetőbbé teheti őket.

Nevek létrehozása és megadása

Név létrehozásának lehetséges létrehozása a kijelölésből nevét. Kényelmesen létrehozhat neveket meglévő sor- és oszlopfeliratokat a cellatartomány a munkalapon kijelölt.

Megjegyzés :  A nevek alapértelmezés szerint abszolút cellahivatkozásokat használnak.

Név megadásának lehetséges módjai:

  • Begépeléssel:    A név beírása például egy képlet argumentumaként.

  • Az automatikus képletkiegészítés használatával:    Az automatikus képletkiegészítés legördülő listájában automatikusan megjelennek az alkalmazható nevek.

Tömbképletek és tömbállandók

Az Excel Online nem támogatja a tömbképletek létrehozását. Az Excel asztali alkalmazásban létrehozott tömbképleteket megtekintheti, de nem szerkesztheti, és nem számolhatja újra őket. Ha telepítve van az Excel asztali változata, akkor a tömbök használatához kattintson a Megnyitás az Excel programban gombra.

A következő tömb például anélkül számolja ki a részvények mennyisége és egységára által megadott tömb teljes értékét, hogy egy külön sort használna az egyes részvények értékének kiszámolásához és megjelenítéséhez.

Egyetlen eredményt adó tömbképlet
Egyetlen eredményt adó tömbképlet

Ha az ={SZUM(B2:C2*B3:C3)} képlet tömbképletként írja be, minden egyes részvényre megszorozza a Mennyiség és az Egységár értékét, majd összeadja a szorzatokat.

Több eredmény kiszámolása:       Bizonyos munkalapfüggvények az értékek tömbjét adják vissza eredményként, vagy argumentumukként igénylik az értékek tömbjét. Több eredmény tömbképlettel történő kiszámolásához a tömböt a cellák olyan tartományába kell beírni, amelybe a sorok és oszlopok száma azonos a tömb argumentumaival.

Ha például adva van három hónap sorozatához (A oszlop) három forgalmi adat (B oszlop), a TREND függvény kiszámolja a forgalmi adatok lineáris trendjét. A képlet összes eredményének megjelenítéséhez a képletet a C oszlop három cellájába kell bevinni (C1:C3).

Több eredményt adó tömbképlet
Több eredményt adó tömbképlet

Amikor a =TREND(B1:B3;A1:A3) képletet tömbképletként viszi be, a három forgalmi érték és a három hónap alapján három eredményt (22196, 17079 és 11962) kap.

A tömbállandók használata

Szokásos képletbe beírhatja az értéket tartalmazó cellára mutató hivatkozást vagy magát az értéket, utóbbi esetben az értéket állandónak nevezik. Ehhez hasonlóan a tömbképletbe beírhat tömbre mutató hivatkozást vagy magukat a cellákban lévő értékeket, ez utóbbit tömbállandónak is nevezik. A tömbképletek ugyanúgy fogadják az állandókat, mint a szokásos képletek, de a beírásuk adott formátumot igényel.

A tömbállandók számokat, szöveget, logikai értékeket (például IGAZ vagy HAMIS) és hibaértékeket (például #HIÁNYZIK) tartalmazhatnak. Ugyanabban a tömbállandóban lehetnek különböző típusú értékek is, például {1.3.4;IGAZ.HAMIS.IGAZ}. A tömbállandókban szereplő számok formátuma egész, tizedes tört vagy tudományos (normál alakú) lehet. A szöveget idézőjelek közé kell tenni, például "Kedd".

A tömbállandók nem tartalmazhatnak cellahivatkozást, eltérő hosszúságú oszlopokat és sorokat, képleteket, valamint $ (dollárjel) és % (százalékjel) karaktert.

Tömbállandók létrehozásakor ügyeljen az alábbiakra:

  • A tömbállandókat kapcsos zárójelek közé kell foglalni ( { } ).

  • A különböző oszlopokban lévő értékeket pont használatával (.) kell elválasztani. A 10, 20, 30 és 40 például tömbként így írandó be {10.20.30.40}. Ez a tömbállandó egy 1x4-es tömbként ismert, és egyenértékű egy 1 soros és 4 oszlopos hivatkozással.

  • A különböző sorokban lévő értékeket pontosvessző használatával (;) kell elválasztani. Ha például a 10, 20, 30, 40 értéket szeretné ábrázolni az egyik sorban és a közvetlenül alatta lévő sorban az 50, 60, 70, 80 értéket, akkor egy 2x4-es tömbállandót írjon be: {10.20.30.40;50.60.70.80}.

Megjegyzés : Gépi fordítás jognyilatkozata: Ez a cikk számítógép által, emberi közreműködés nélkül lett lefordítva. A Microsoft ezeket a gépi fordításokat azért nyújtja, hogy az angol nyelvet nem beszélők minél több tartalomhoz tudjanak hozzáférni a Microsoft termékeivel, szolgáltatásaival és technológiáival kapcsolatban. A gépi fordítás miatt előfordulhat, hogy a szöveg szóhasználati, szintaktikai vagy helyesírási hibákat tartalmaz.

Ismeretek bővítése
Oktatóanyagok megismerése
Új szolgáltatások listájának lekérése
Részvétel az Office Insider programban

Hasznos volt az információ?

Köszönjük a visszajelzését!

Köszönjük visszajelzését. Jobbnak látjuk, ha az Office egyik támogatási szakemberéhez irányítjuk.

×